Egy sas délutánja

Kovács Gábor (1958) verseinek varázslatos képi világa a hétköznapok tünékeny jelenségei mellett a különböző kultúrák látszólag eltérő hagyományaira utal vissza. Egyaránt érzékelteti az eleven, hamisítatlan élményt és az izzó szellemi hátteret. Erővel és mélységgel telített szemlélete egyszerre a keleti bölcsé és a nyugati gondolkodóé. Alkotói módszerét egy helyütt így jellemzi: “csak azokra a szavakra figyelek, amelyek lélegeztetik tudatomat. A gondolatok forrása minden esetben rejtett, s nem közelíthető meg tudatosan. Tény, hogy bármi, amire az emberi figyelem irányul, képes alakot ölteni.”

Ajánlom e verseskötetet mindazoknak, akik szeretnek a sas hátán utazni.

Vadas Gyula